Hazai inverter körkép: választék? minőség?
Ma már igen széles lett a választék a napelemes inverterekből itthon is - persze messze nem hasonlítható még más EU országokban kapható választékhoz, mivel az áramszolgáltatóknál csak az általuk listázott inveterek engedélyeztethetők, de sokat javult a helyzet ahhoz képest, mint 2011 tavaszán legutóbbi áttekintéskor.
Először, de csak egy táblázat erejéig nézzük meg, hogy kik a vezető gyártók a világban (2012. júliusi táblázat):
És most nézzük, hogy a hazai áramszolgáltatók által publikusan elérhető listákon milyen inverterek szerepelnek, mint engedélyeztethetők (PDF-ek letöltve 2013. febr. 27-én*):
- ELMÜ - ÉMÁSZ által engedélyezett inverterek
- EON által engedélyezett inverterek
- EDF-Démász által engedélyezett inverterek
Ami egyik helyen megfelel, máshol nem - és a kérdéses jövő
A listák között vannak különbségek, tehát nincs egységes szabályozás és gyakorlat az inverterek engedélyezésében Magyarországon: az EON tűnik a legmegengedőbbnek, a világ 5 vezető gyártójából 4-nek vannak fent bizonyos (ha nem is az összes) típusai a listáján.
Az EDF-Démász listája nagyjából megegyezik az ELMÜ-ÉMÁSZ által listázott, engedélyeztethető inverterekkel - az egyetlen különbség, hogy az SMA invertereiből az ELMÜ-ÉMÁSZ nem engedélyezi a vezető német gyártó 3 fázisú Tripower invertereit (a gyártó legkorszerűbb típusait), míg a Démász igen. Az EON is engedélyezi a Tripowereket.
Még egy érdekesség, az ELMÜ-ÉMÁSZ néhány hete jelzi listáján, hogy az inverterek nagy részének engedélyei "visszavonhatók". Azaz könnyen lehet, hogy hamarosan igen kevés inverter maradhat, ami náluk engedélyeztethető. A listát elnézve és a korábbi inverter engedélyezési gyakorlatot és történetet ismerve az vehető észre, hogy azok az inverterek nincsenek csillagozva (tehát később is engedélyeztethetők maradnak), melyeknél a szabványügyi megfelelőséget a budapesti MEEI intézet hagyta jóvá. A többinél a csillagozásnál jelzik is, hogy ha "a tanúsítványok validálása nem történik meg", úgy a megfelelőség visszavonható.
Ezzel az eljárással egyébként visszatérnénk a másfél évvel ezelőtti gyakorlathoz, és újra csak egyetlen hazai intézet jóváhagyásával és költséges ismételt bevizsgálásával lehet majd invertert engedélyezni, legalábbis az ELMÜ-ÉMÁSZ-nál. Korábban nem volt világos, hogy ha pl. a német TÜV vizsgálta be az invertert, hogy megfelel a hatályos és nálunk is érvényes IEC és egyéb EU-s szabványoknak, és ezeket a vezető invertereket használják egész Európában, akkor azt miért kell egy hazai intézettel is újra bevizsgáltatni, ugyanazokra a szabványokra. Másik kérdés lehet, hogy most egy hosszabb időszakban miért felelt meg a német akkreditált bevizsgálás, és mostmár miért nem. És kérdés lehet még, hogy a másik két áramszolgáltató miképp lép, ha az egyik változtat a csatlakoztatható inverterek feltételein.
A terület szabályozatlansága miatt is tehát itt sok még a kérdés, pedig a kiszámítható szabályozás fontosságát az áramszolgáltatók is gyakran emlegetik.
És a minőség?
Érdekes lehet megnézni még, hogy az engedélyeztethető típusok milyen minőséget jelentenek, a világban kapható invertereket összehasonlítva. Ehhez a német Photon magazin, a világ vezető napelemes szaklapjának több éve futó inverter teszt-sorozatát vesszük elő, és nézzük meg, hogy milyen osztályzatokat kaptak ott a különböző inverterek. A teljes tesztlista (több év sok tucat tesztjének rövid összefoglalója) itt tölthető le, 2012. októberi kiadvány alapján.
Röviden összefoglalás az alábbi táblázatban, a következő elvek szerint:
1. azok az inverterek kiemelve csak, melyek országosan engedélyeztethetők, azaz minden áramszolgáltatónál listázottak,
2. és amiket a Photon magazin is tesztelt.
A Photon A (és A+) osztályzatot ad a legjobb hatásfokú inverterekre, F-et a legrosszabbakra:
| Gyártó | Széria | Photon teszt eredmény, (tesztelt típus) |
| SMA | HF | C (3000HF-30) |
| Fronius | TL | B (IG TL 5.0) |
| Fronius | IG-Plus | C (IG Plus 100, IG Plus 150 V-3, IG Plus 50) |
| Siemens | Sinvert PVM | A (PVM20, PVM17, PVM10) |
| Kstar | KSG | B (New Energy KSG-3) |
| EHE (Anhiu) | N2 | F (N2K5, N5K) |
| Diehl AKO | Platinum TL | A (6300 TL) |
| Steca | StecaGrid | A (3000, 3600) |
| Growatt | TL | B (5000 TL) |
Ahogy látható a fenti listából, az itthon mindenhol engedélyeztethető inverterek minőséget tekintve, a Photon magazin tesztjei alapján a közép és felső kategóriákban vannak (egy kivételével), tehát alapvetően jó választékot lehet találni az inverterek piacán. A választék pedig általában jót tesz - korlátozása viszont ritkán hozott a fogyasztónak is jó eredményt.
Győztesek és vesztesek: a napelemi piac 2012-es összegzése és 2013-as előrejelzések
2012-ben ismét nőni tudott a napelemes piac a világban: bár a korábbi évek dinamikus növekedése lassult, de így is 14 %-kal nőtt a telepített gigawattok mennyisége 2012-ben az előző évhez viszonyítva.
A piacelemzők ez alapján frissítették előrejelzéseiket is: tavaly mindenki nagyon óvatos volt, többen piac stagnálását vagy akár kismértékű csökkenését várták, ezt most mérsékelt növekedésre módosították a következő évekre:
Volt némi átrendeződés is a napelem gyártók éves teljesítményében is.
A legnagyobb változás, hogy az elmúlt két évben első Suntech visszaesett a harmadik helyre, és a tavaly előtt már második Yingli lett a legnagyobb napelem gyártó a 2012-ben eladott napelemek alapján. Az első helyhez 2,2 GW napelemet kellett gyártani 2012-ben.
Alapvetően más jelentős változás nincs, csak a tavalyi trendek folytatódtak: a kínai napelem gyártók már tavaly is a világpiac nagy részét jelentették. Idén a TOP 10 cégből már hét kínai (tavaly még csak 6 volt).
A top 10-ből kihullott a japán Kyocera, és az új belépő a kínai JA Solar: ők viszonylag újak a napelem gyártásban, az iparágban jártasak azonban régóta ismerik őket, mivel ők a legnagyobb cella-gyártók már évek óta Kínában.
A nem kínai cégeket már csak a japán Sharp és a két amerikai, a Sunpower és a First Solar képviseli a tizes listán - érdekes, hogy a nem kínai napelem gyártók közül a piaci részesedés növelése csak a First Solar-nak sikerült, igaz, fájdalmas intézkedések és jelentős átalakítások árán (pl. európai gyártásukat szinte teljesen leépítették).
Ha piaci koncentrációt nézzük, akkor ez tovább nőtt: a tíz vezető gyártó adja ma már egyébként a teljes világpiaci termelés közel 50%-át. Ahogy tavaly is már írtuk, a kis napelem gyártók egyszerűen nem bírják a költségversenyt a nagyokkal. 2012-ben minden hétre jutott egy kisebb, és minden hónapra egy közepes napelem gyártó leállásáról vagy csődjéről szóló hír - főleg az európai gyártás hanyatlik gyorsan, nem bírják a versenyt a távol-keleti gyártókkal. Várhatóan ez folytatódik 2013-ban, mert a hírek szerint a gyártásban számos cég küzd problémával. Ez már a kínai gyártókat is érinti, pl. a kínai nagy tisztaságú poliszilícium gyártók 90%-a leállt a termeléssel, mert veszteségesen nem érte meg nekik a gyártás. Hasonlóan tucatjával mennek csődbe a kis kínai napelem gyártók is havi szinten: tavaly 300 kis kínai napelem gyártó függesztette fel vagy állította le végleg a gyártását.
Érdekes mellékjelensége a piactisztulásnak, hogy a piacon nagy számban kapható ma nagyon olcsó (gyártási ár alatti) napelem - jellemzően már csődbe ment, vagy felszámolási eljárás alatt lévő gyártóktól. Persze aki nem követi a külföldi napelemes szakoldalakat, az nem is tudhatja, hogy mi a helyzet a gyártóval - és talán majd néhány év múlva jön a kellemetlen meglepetés, egy garanciális ügy esetén: ugyanis ha megszűnt a gyártó, akkor már garancia sincs, hiszen nincs aki cseréljen vagy helytálljon.
A világpiaci kereslet egyébként egyenletesebbé vált: tavaly már kisebb volt a negyedéves eltérés a szállított mennyiségekben:
Ennek fő oka, hogy már nem csak az északi félteke a fő napelem piac, és a kivitelezések és jobban eloszlanak időben a világban így.
2013-ban kismértékű további bővülés várható a világban: ennek fő húzó országai azonban már nem csak Németország és más európai országok lesznek, hanem a dinamikusan bővülő kínai, indiai és dél-amerikai piac.
A napelemes piac tehát globális bővülés előtt áll egy letisztultabb, gyártók szempontjából pedig koncentráltabb összetétellel - úgy tűnik, ezen a piacon is igaz lesz, hogy csak az igazán nagy és megerősödött szereplők fogják bírni a versenyt.
(forrás: napelemek.blog.hu)
Emelkedhetnek a napelem árai 2013 tavaszán
Az elmúlt másfél év meredek napelemes áresése után először fordulhat elő, hogy emelkedhet a napelemek ára 2013. második negyedévétől.
Ennek több oka is van:
1. Jelenleg gyakorlatilag nincs európai raktáron napelem a vezető gyártóknál, azaz tavaly év végén a nagyobb gyártók sikeresen akciózták ki meglévő készleteiket. A korábbi évek tapasztalatai alapján pedig nem akarták feltölteni az amúgy is gyenge keresletű január-februárra a rotterdami és más kikötőkben lévő depókat. Ráadásul nem tudták az ázsiai gyártók, hogy életbe lép-e az EU anti-dömping eljárása nyomán egy esetleges extra vám (ebben máig nincs döntés), így kivártak. Így tavasszal nem várható, hogy hirtelen kínálati piac legyen, sőt, egyelőre kereslet mozgatja inkább a piacot, mivel nincsenek gyors eladásra szánt készletek.
2. Azok a nagy gyártók, akik túlélik a mostani konszolidációs időszakot, egyre inkább az Európán kívüli piacokra fókuszálnak. Ez irányba a kínai bankok is nyomás alatt tartják a gyártókat, hiszen ha tartósan veszteségesek, akkor a bankok se látják biztonságban a pénzüket. Nagyon sok kisebb kínai napelem gyártó már csődöt jelentett, vagy csődközelben van és leállt a gyártással (hogy legalább veszteségét ne növelje, ami most minden legyártott panelen ott csengett). Most a legnagyobbak is veszteségesek:
3. A cellák alapanyaga, a nagy tisztaságú poliszilicium ára már emelkedik, és tavaszra további áramemelkedés várható. Ott ugyanis annyira leestek az árak, hogy a drágábban termelő, korszerűtlen gyárak már leálltak. Emiatt megszűnhet a túlkínálat ezen a piacon, és 3-5%-os emelkedés várható a kínai újév után.
2012. végén és most 2013. elején stabil árakat látunk, de a fentiek alapján nehéz arra következtetni, hogy nem lesz változás - kérdés persze, hogy a vezető gyártók még bírják-e finanszírozással, és "lenyelik-e" az alapanyagaik áremelkedését. A kicsik biztos nem lesznek erre képesek - ez pedig újabb gyárak bezárásához vezethet. 2013-ben tehát folytatódik a napelemes gyártók 2011. végén kezdődött konszolidációja.
(forrás: napelemek.blog.hu)
